Öt évig beszéltünk róla, hat hét alatt megépült
Miről szól ez a cikk?
A cikk az "Üzlet + Design" közösség megalakulásáról szól, amely a service design és üzleti problémamegoldás összekapcsolását célozza. Gyuri és János azt tapasztalták, hogy az AI és low-code eszközök drasztikusan csökkentették a platform fejlesztésének költségét és idejét, ami egy öt éve halogatott projektet végül megvalósíthatóvá tett. A közösség célja, hogy a hazai piacon áttörhessen a döntéshozói falat és összekapcsolja a designereket, piackutatókat, UX/CX-szakembereket és üzleti vezetőket.
Öt éven át egy üzleti döntés blokkolta az Üzlet + Design közösségi platform megépítését — idén nyáron hat hét alatt elkészült. Nem a fejlesztő lett olcsóbb: az AI írta át, mibe kerül egy ötletet kipróbálni.
Az Üzlet + Design közösség nem ma született meg. 2020 óta minden évben, minden Service Design Day előtt fél évvel elhangzott, hogy kellene. Aztán mindig ugyanott bukott el. Hogy idén nem bukott el, annak konkrét oka van — és ez az ok többet mond a szakmánk következő két évéről, mint bármilyen trendriport.
Amikor Káli Györggyel először kiszámoltuk, mi kellene egy ilyen közösségi platformhoz, a válasz elkedvetlenítő volt: nagyjából fél év fejlesztés, több millió forintos költség. Ez a szám öt éven át megállította a projektet. Nem a lelkesedés hiányzott, nem is az igény — egyszerűen nem érte meg egy olyan vállalásba belevágni, ami mellékprojektként nem finanszírozható, főprojektként viszont egyikünknek sincs rá kapacitása.
Idén nyáron ugyanez hat hét alatt összeállt. Nem azért, mert olcsóbb lett a fejlesztő. Azért, mert a prototípus-készítés belépési költsége zuhant. Piackutató vagyok, nem szoftverfejlesztő, és a platform mögött mégis adatbázis, szerver és automatizációk sora fut. Ez nem sikertörténet akar lenni, hanem adatpont: öt éven át egy üzleti döntés volt a blokkoló, és ezt a döntést az AI írta át, nem a szándékunk.
Ez a tapasztalat pontosan az, amiről a közösség szólni akar.
Miért "üzlet + design", és miért nem csak "design"
Van egy kényelmetlen megfigyelésünk a hazai piacról: a service design szakmailag rendben van, közösséget is formál, de az üzleti design megrekedt. A piactér nem bővül. Van néhány döntéshozó, akit sikerült megnyerni az ügynek, aki energiát és pénzt tett a saját cégénél a területbe — de az üzleti szereplők túlnyomó többsége még mindig nem ismeri az alapokat sem.
A diagnózisunk az, hogy nem sikerült áttörni a döntéshozói falat. És ezt nem úgy lehet megoldani, hogy a szakma még alaposabban beszél magának a saját nyelvén. Egy cégvezető nem új szakterületet akar megtanulni. Egy konkrét problémáját akarja megoldani, és arra keres eszközt. A közösség neve ezért lett Üzlet + Design: azokat a témákat akarjuk feldolgozni, amelyek szakmailag is izgalmasak, de üzleti problémára adnak választ.
Ezzel lehet vitatkozni, és örülnénk is neki — pontosan ez a fajta vita hiányzik a piacról.
Amit nem vállalunk
Nem ígérjük, hogy üzletet szerzünk bárkinek. Teret, hubot, közösségi felületet építünk, és erre teszünk kísérletet.
A "kísérlet" szót komolyan gondoljuk. Ha mi ketten dolgoznánk bele mindenbe, az nem közösség lenne, hanem vállalkozás — és nem akarunk ebből vállalkozást, mindkettőnknek megvan a sajátja. A cél az, hogy összehozzuk a döntéshozókat, a designereket, a piackutatókat, az UX- és CX-eseket, és ebből legyen egy közös homokozó, amit együtt építünk. Ez akkor fog működni, ha a tagok is beletesznek: megírnak egy cikket, eljönnek egy podcastadásba, javasolnak egy témát.
Közben viszont nem kell semmit előre hinni, mert már most van mit használni. Fut a szakemberkereső, elérhető a korábbi Service Design Day-előadások és -videók felhalmozott tudásanyaga, épülnek a cikkek és a tudásbázisok, indul a képzési és eseménylista — ide bárki felteheti a saját programját —, hamarosan jön a kurált hazai és nemzetközi hírlevél, és itt ez a podcast is.
Az egyik korai visszajelzés az volt, hogy új LinkedInt akarunk csinálni. Nem. A probléma az, hogy ha ma valaki rákeres itthon a service designra, megtalálja az ügynökségeket, akik jó online jelenléttel bírnak — de nem talál alapinformációt és átfogó képet a szakterületről. Ezt szeretnénk pótolni.
Hogyan lehet csatlakozni
A tagság alapszintje ingyenes: diákoknak, érdeklődőknek, bárkinek, aki kapcsolódni akar. Efölött két fizetős szint van, tudatosan nem konferenciaárazásban, hanem havidíjas, "Netflix-sávban". A logika egyszerű: a belépő fizetős szint a láthatóságról szól — hogy ott legyél a szakemberkeresőben, megtaláljanak —, a felsőbb szint pedig a kapcsolatépítésről: személyes találkozók, networking, üzletszerzési potenciál.
A bevételt a következő években visszaforgatjuk. Nem nagy árbevételre számítunk, hanem arra, hogy a szerver és a működés fenntartható legyen. A gyártás költségeiben főtámogatóként az OTP, támogatóként az NRC áll mellettünk — köszönjük, hogy belevágtak ebbe velünk.
Ami most következik
Október 14–15-én lesz a Service Design Day a CEU-n. Az első nap Vibe Conference néven kifejezetten arról szól, amiről ez a cikk is: mit kezd egy szervezet azzal, hogy programozói tudás nélkül is lehet prototípust készíteni, hogyan alakulnak át az ügynökségi és tanácsadói modellek, mi lesz a fehérgalléros munkakörökkel. A második nap a klasszikus SDD-felállás: esettanulmányok és új trendek.
Egy dolgot viszont érdemes rögtön tisztázni, mielőtt bárki félreérti: ez nem a programozók ellen szól. Minél jobban belemegyek ebbe a területbe, annál inkább azt látom, hogy egyre több fejlesztőre lesz szükség. Más egy prototípust összerakni, és teljesen más egy üzleti modellt megbízhatóan működtetni — adatbiztonsággal, szerverkarbantartással, mentésekkel. Ami rövidül, az az előkészítési szakasz: sokkal pontosabb képet tudunk adni egy fejlesztőcsapatnak arról, mire van szükségünk. A fejlesztés maga a tesztelésekkel és iterációkkal együtt nem fog drámaian összemenni.
És itt kapcsolódik vissza az egész a tervezéshez. Rossz terven rossz termék születik — de jó terven is születhet rossz termék, ha rossz prototípussal vagy prototípus nélkül vágunk bele. Ide ékelődik be a kérdés, hogy a vibe coding hogyan segítheti a designerek, a fejlesztők és az üzlet munkáját. Ez az a kapocs, amiről a közösség neve szól.
A következő adásban Radó Mátyás a vendégünk: arról beszélgetünk, hogyan alakul át a tanácsadói munka, ha a kivitelezés óraszáma drasztikusan lecsökken — miközben ma szinte minden ügynökségi és ügyféloldali modell pont erre az óraszámra épül.
Csatlakozz ingyenesen: szolgaltatasfejlesztes.hu — és ha van ötleted, hogy mitől lenne ez jobb platform, írd meg. Pont ettől lesz közösség.
🎧 Meghallgatom podcastként
